A bunyevác közösség megünnepelte a Dužijanca napját

Szabadkán ma este alkalmi műsorral ünnepelték meg a bunyevác nemzeti kisebbség négy nemzeti ünnepének egyikét, a Dužijanca napját. A főtéren felállított színpadon, a hagyományos tanyát formázó díszlet előtt az idei aratópár, Aleksandar Nađ és Dunja Takač az újbúzából sütött kenyeret átnyűjtotta Dr. Suzana Kujundžić Ostojićnak, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnökének, aki azt átadta Srđan Samardžić polgármesteri tanácsosnak, hálából mindazért, amit a szabadkai önkormányzat tesz a bunyevác kisebbség érdekében.

Dr. Suzana Kujundžić Ostojić az egybegyűltekhez szólva elmondta, vannak, akik szerint a bunyevácok kevesen vannak, és ezért gyengék és törékenyek, ami lehet, hogy igaz, de nagy költőnk szavaival: „A csatát nem a csillogó fegyverek, de a hősies szívek nyerik meg”.

„Nekünk, bunyevácoknak pedig nagy szívünk van, amely népünkért dobog, és szerb testvéreinkért, minden nemzeti kisebbségért, és azokért a bunyevác testvéreinkért, akik horvátnak vallják magukat. Mert mi mindannyian együtt alkotjuk Szerbia sokszínűségét. Igyekszünk minden nap jobbak és erősebbek lenni. Sok szeretettel köszöntöm mindazokat a magyarországi bunyevácokat, akik azokon a területeken is igyekeznek fenntartani kultúránkat. Végül üdvözölnék még néhány kedves és fontos embert, akik ma este nincsenek velünk. Ahhoz, hogy a mai ünnepség létrejöjjön, a szervezőbizottság játszotta a legnagyobb szerepet, amelyben sokan vagyunk, de közülük Antuš Romić, Mirko Babičković és Stevan Bakić polgármester ma nem lehetnek itt velünk. Mindhármuknak azt üzenem: jövőre mindannyian együtt a Dužijancán” – mondta Suzana Kujundžić Ostojić

A szabadkai önkormányzat, Stevan Bakić polgármester és a saját nevében Srđan Samardžić üdvözölte az egybegyűlteket, tolmácsolva jókívánságait a bunyevác nemzeti közösség négy nemzeti ünnepének egyike, a Dužijanca napja alkalmából. Ez az aratóünnep – mondta – azon ősi szokások közé tartozik, melyeket a bunyevácok magukkal hoztak, amikor négy évszázaddal ezelőtt letelepedtek ezen a vidéken.

„Tény, hogy a bunyevácok ma is hűek ehhez a szokáshoz, származásukhoz, nyelvükhöz és kultúrájukhoz, ami mutatja ezeknek az erényes, becsületes és szorgalmas embereknek a jellemét és erős akaratát, ami évszázadok óta megingathatatlanul őrzi mindazt, ami meghatározza őket, és ami a legfontosabb számukra” – mondta Samardžić.

Mára már messze magunk mögött hagytuk azokat az időket, amikor a bunyevácok nem tudták szabadon kifejezni egyediségüket és vállalni nemzeti identitásukat, de mára már minden jogukat érvényesíthetik úgy Szabadkán, mint a tartományban és egész Szerbiában.

„2021 május elején Stevan Bakić polgármester javaslatára a szabadkai önkormányzat területén a bunyevác nyelv is hivatalos használatba került, s így a város minden hivatalos dokumentumát lefordítják bunyevác nyelvre is, és lassan alkalmazásba kerül városunk életének minden területén” – mondta Samardžić.

„Ami a kisebbségi jogokat illeti, hazánkban a nemzeti kisebbségek a lehető legmagasabb szintű jogokat élvezik a kultúrában, a tájékoztatásban, az anyanyelv hivatalos használatában és a társadalmi élet minden más szegmensében” – hangsúlyozta Samardžić.

Szabadka önkormányzata – emlékeztetett – pályázatokon keresztül támogatja a bunyevác nemzetiségi kisebbség által szervezett, identitásuk megőrzését célzó rendezvényeket, hasonlóan mint minden más, az önkormányzat területén élő nemzeti közösség rendezvényeit.

„És ez a jövőben is így lesz, mert ez Szabadkán – amely mindannyiunk közös háza – nem is lehet másként. Szabadka soknemzetiségű környezet, amelynek lakosságát több mint húsz különböző nemzetiség alkotja, többek között bunyevácok is, akik a történelem során hozzájárultak a város építéséhez, fejlődéséhez és korszerűsítéséhez – zárta gondolatait Srđan Samardžić.

Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, szabályozási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár többek között elmondta, hogy a tartományi kormány mindig is igyekezett anyagi és erkölcsi támogatást nyújtani a nemzeti tanácsoknak és nemzeti kisebbségeknek.

„Őszintén remélem, hogy a jövőben adottak lesznek majd a feltételek ahhoz, hogy még több pénzt különítsünk el a kultúrára, és a vidékünkön élő különböző nemzetiségek még színesebben és változatosabban tudják majd bemutatni kultúrájukat és alkotásaikat. Vajdaság sokszínűsége a mi büszkeségünk, kincsünk, és ennek a nemzeti sajátosságokban, szokásokban és kultúrákban megtestesülő változatosságnak a megőrzése a tartományi kormány egyik prioritása” – mondta Ótott Róbert.

A bunyevác nemzeti ünnep, a Dužijanca napjának központi ünnepségét egy sor kísérőrendezvény előzte meg, melyek hétfőn, augusztus 12-én kezdődtek A legszebb kenyér kiállítás és a Vajdasági Múzeum régészeti tárgyaiból a Városháza előcsarnokában A termőföldtől a kenyérig c0m alatt rendezett kiállítás megnyitójával.

Az ünnepség a Szent kereszt felmagasztalásának templomában tartott hálaadó misével, a résztvevők felvonulásával, Blaško Rajić emlékművének megkoszorúzásával, majd alkalmi műsorral folytatódott, amely az aratólány kólójával ért véget, a város főterén.

A Dužijanca napja központi ünnepségén jelen voltak Dejan Parčetić, a Tájékoztatási és Telekommunikációs Minisztérium államtitkára, Ljiljana Bekčić, az Emberi és Kisebbségi Jogok és Társadalmi Párbeszéd Minisztériuma kisebbségügyi részlegének főtanácsosa Bojan Šoralov, az Észak-bácskai körzet vezetője, a Szerb Művelődési Központ, az újvidéki Edukons Egyetem, a Vajdasági Múzeum, valamint a magyar, a lengyel, a ruszin és az ukrán nemzeti tanácsok képviselői is.

A rendezvény szervezői a Bunyevác Nemzeti Tanács és a Bunyevác Művelődési Központ voltak.